„A napokban megjelent az USR-PLUS kisebbségekre fókuszáló tervezete: ebben több olyan pont szerepel, amely korábban már szerepelt a román parlament törvényjavaslatai között, ám akkor az USR mégsem támogatta őket. Mi az oka annak, hogy a választási kampányra megváltozott az álláspontjuk?
Mi olyan párt vagyunk, amely minden kisebbség önkifejezését támogatja. Néha a román nacionalisták támadnak ezért, a magyar nacionalisták pedig azért, hogy nem vagyunk eléggé kisebbségbarát erő. Mindig is a kompromisszumra és a jóérzésű megegyezésre törekedtünk az ország többsége a kisebbségek között. Határozottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy a kilencvenes évekre jellemző etnikai konfliktusokat kreáljanak a felek, ezért is publikáltuk a kisebbségekre vonatkozó kormányprogramunkat.
Támogatná az USR ennek érdekében Románia decentralizációját, ahol ezáltal mondjuk hangsúlyos magyar többségű terület, például egy Székelyföld nevű jönne létre?
Az USR támogatja a decentralizációt, viszont nem az etnikai elvek mentén. Hanem egész egyszerűen az államberendezkedés szintjén. Itt arra gondolok, hogy szükséges lenne, hogy a döntéseket helyi szinten hozzák meg, Szlatinában (a regáti Olt megye megyeszékhelye – a szerk.) ugyanúgy, ahogy Sepsiszentgyörgyön vagy Brassóban vagy Szatmárnémetiben, hogy magyar lakosságú várost mondjak. Viszont azt az elvet, hogy egy régiót külön státussal ruházzunk fel, nem támogatom. Románia EU-tagállam, ezért az állampolgárainak egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkeznie, viszont a kulturális különbözőségeket és eltérő identitások megőrzését természetesen bátorítani kell. Végső soron szerintem az egyéni szabadságjogok a meghatározóak egy európai és demokratikus államban.
Hogyan akarná decentralizálni az USR Romániát: a jelenlegi megyerendszert megtartaná, vagy más területi beosztást szeretne?
Először is: nem látok rövidtávú lehetőséget erre. Ehhez alkotmánymódosítás és kétharmados többség kellene. Még akkor, amikor ez meg is volt, az USL (a mai két nagy ellenség, a PNL és a PSD közös, Băsescu-ellenes koalíciója – a szerk.), akkor sem volt politikai akarat erre. A pártok megyei szervezeteit, és a rossz nyelvek szerint akár a komplett megyét is irányító helyi bárók miatt Nem mondanám, hogy csak rajtuk bukott meg. Egyszerűen nincs politikai akarat hozzá. Képzeljük el, hogy hat megyei önkormányzati elnök összeül, és ott el kell döntsék, hogy az egyik főnök marad, a többi pedig hazamegy. Ezt tehát nem lehet létrehozni, csak úgy, ha erős parlamenti többséged van, amellyel ezt át tudod vinni. Most viszont nem látok ilyen lehetőséget.